Mező László :
Abaújszántói sportkrónika 1934 - 2004.

 

A szántói sport fontosabb állomásai

“Mi újság?” című folyóirat 2003. októberi számában idéz a Magyar Városok Vármegyék monográfiája Abaúj-Torna vár-megye c. könyvből. Amelyben ez olvasható: “Abaújszántó Sport Egyesület - alakult 1934-ben, alapító elnöke dr. Thöresz Mihály, társelnöke Nagymáté Béla, titkára Telegdy Imre. Alakuláskor 45 tagja volt (jelenlegi taglétszáma növekedőben van. Jelenlegi taglétszáma 1935 fő - szerk.) Hét szakosztályban intézi a sport ügyét, de kulturális és társadalmi tevékenységet is fejt ki és kiadja az “Abaúj” c. havi folyóiratot.”
Mielőtt végig kísérnénk Abaújszántó sportéletének fontosabb állomásait tekintsük át mi jellemezte a települést az ASE alakulása időszakában?

A Révai nagy Lexikon Abaújszántóról ezt írja:
“Abaújszántó, nagyk. Abaúj-Torna vm. gönczi j.-ban, a járás székhelye, (1900) 706 házzal és 4379 magyar lak., jbíróság, tkvi hatáskörrel, adóhivatal, csendőrőrs, kir. közjegyzőség, pénzügyőri biztosság, takarékpénztár, gőzmalom, szegényház, kénesfürdő, posta és távíró. A hegyaljai borkereskedésnek egyik főpontja. Itt szül. 1809. Jászai Pál történetíró, kinek szülőházát 1909. emléktáblával jelölték meg. A szöllői már 1275. híresek voltak. A kat. templom építkezése a XIII. századra vall. V. ö. Rómer Flór., Az a.-i templom, Arch. Ért. A XVII. században a Rákócziak bírták, kiktől Bretzenheim Károly tulajdonába került, ki a sárospataki uradalomhoz csatolta, majd eladta Trauczon hercegnek. A. határában vannak Kassa város szöllői.”

Kapcsolat

Az 1942-ben kiadott Magyarországi sportegyesületek története c. könyv, amelyet Pluhár István szerkesztett és a Közérdekű Könyvkiadó Vállalat jelentetett meg a 431.oldalon ezt írja:

“MOVE Abaújszántói Társadalmi és Sport Egyesület. Egyesületi helyiség: Abaújszántó, Népház, MOVE Otthon, hivatalos órák: csütörtök 18-19, szombat: 18-19, vasárnap 10-11. Működő szakosztályai: lövészcsapat, tenisz, torna, vitorlázó, repülő, zene, ének.”

A már említett vármegyei monográfia Nagymáté Bélával kapcsolatban ezt közli: “ref. lelkész. 1932-óta lelkész Abaújszántón. Újjászervezte a kórust, a női egyletet, a vasárnapi iskolát. Az Abaújszántói SE társelnöke.”

Sok éven át nem sikerült a korabeli sajtóból adatokat felkutatni az abaújszántói sporttal kapcsolatban. Visszaemlékezésekből arra derült fény, hogy az ASE 1934-es megalakulása után a harmincas évek vége felé már Levente SE néven futott a sportkör. Volt még sportköre a helyi iskolának is.

A korában említett MOVE SE-nél muködő szakosztályokban főleg lövészetre és a teniszre vonatkozólag az derült ki a visszaemlékezésekből, hogy ezekben csak kiváltságosak vehettek részt.

A Levente SE-ben mindenki helyet kaphatott, hiszen a levente foglalkozásokon a részvétel kötelező volt. A Levente SE labdarúgó csapata a körzetben játszott különböző csapatokkal többek között Encs, Tokaj, Vizsoly stb. de magasabb bajnokságokra tehát területire vagy országosra nem sikerült feljutnia. A labdarúgáson kivül egyébként atlétikai számokban is versenyeztek a leventék.

Az 1930-as években adták át a Fürdőt, amely eredetileg verseny- uszodaként épült. Mérete 33x15 méter.

Az első “igazi” bajnokság, amelyben a szántói focisták résztvettek az 1947-es úgynevezett “mezítlábas labdarúgó bajnokság” volt. Ebben az Abaújszántói MADISZ csapata is résztvett.

Az 1947-48-as ÉLASZ II. osztályú küzdelmekben is ott volt a szántói gárda, miként az 1948-49-es bajnokságban is itt kergették a labdát.

Az 1949-50-es bajnokságban azonban már csak az ÉLASZ III-ban rúgták a bőrt.

Az 1951-es év nagy átszervezést hozott. Az előző évben kialakult új megyerendszer miatt a labdarúgó bajnokságokat is teljesen átalakították. A szántói csapat a járási bajnokságban játszott.

Az ötvenes években az MHK mozgalom (MHK = Munkára Harcra Kész) keretében széleskörű tömegsport mozgalom alakult ki hazánkban. Nem volt ez másként a megyében, de Abaújszántón sem. A különböző versenyeken, téli és nyári szpartakiádokon nagy létszámban vettek részt a sportszerető emberek.

1953-ban a focisták résztvettek a megyei II-be jutásért kiírt osztályozón, ám nem sikerült a feljutást kivívni.

Érdekes cikk jelent meg az Észak-Magyarország 1954. július 18-i számában. A cikk címe: Miért nincs úszósport Szerencsen, Abaújszántón és Göncön?

Az írás lényege: elhanyagolt az uszoda és környéke. Gara Sándor a helyi tanács VB titkára szerint kértek póthitelt 161 ezer forintot a felújításra, de nem kapták meg. “Pedig néhány éve még versenyeket is rendeztek itt” - ezzel a sorral fejeződik be a cikk.

1954-ben a férfi röplabdázók a megyei I-ben szerepeltek. A focisták pedig a megyei II-ben kergették a labdát. Ez év végén asztaliteniszversenyen vettek részt a Traktor sportkörök Miskolcon. Miután ezekben az években Abaújszántón is így hívták a sportkört és volt asztalitenisz szakosztály, természetesen a szántóiak is indultak.

A labdarúgó csapat 1955-ben a megyei II-ben játszott, míg a férfi és női röplabda csapat a megyei I-ben szerepelt.

Az ötvenes években a járási, sőt megyei szpartakiádokon is értek el szép sikereket a szántói sportolók.

1957. tavaszán osztályozókat írtak ki az egész országban a labdarúgók számára, miután teljesen átszervezték a bajnoki küzdelmeket. Az új - őszi-tavaszi rendszerű csatározások 1957. őszén indultak be.

1958-ban a megyei III-ban szerepelt a szántói focicsapat, ami egyébként a járási bajnokságnak felelt meg. Az érdekesség az volt ebben, hogy nem az Abaújszántói csoportba, hanem a megyei III. Szerencsi csoportba sorolták a gárdát.

A focin kivül 1959-ben a röplabda és a sí szakosztály is működött.

Az Észak-Magyarország 1960. június 9-i számában Leskó Pál cikkében hat szántói szakosztályról ír: asztalitenisz, sakk, atlétika, röplabda, labdarúgó és sí. A cikk szerint csak az utóbbi három végez valamire való munkát. Az írás kiemeli: a vezetőségi tagok közül egyedül Kucsmár Imre végez jó munkát, de nem támogatják eléggé. A sportkörnek egyébként - a cikk szerint - száznál több tagja volt ebben az esztendőben.

Az 1961-62-es bajnokságban a labdarúgó csapat az utóbbi időszak legjobb helyezését érte el: 5. lett a megyei II. Keleti csoportban.

1961. szeptember 3-án adta hírül az Észak-Magyarország, hogy járási úszó szövetség alakult Abaújszántón. Elnöke Bagaméri Béla test-nevelő tanár lett. Az első verseny: Abaújszántó-Gönc körzeti úttörő és serdülő viadal volt.

“Új sportköre van Abaújszántónak” címmel jelent meg Juhász István tudósítása az ÉM 1962. március 21-i számában. Az írást - tartalmának fontossága miatt - részletesen közöljük:

“Abaújszántón a művelodési ház nagytermében sportköri közgyűlésre gyülekeztek az érdeklődők. A volt Községi Sportkör tartotta átalakuló közgyűlését, amelyen Kucsmár Imre, a sportkör vezetője tartotta beszámolóját. Elmondotta többek között, hogy a vezetőség passzivitása, valamint az anyagi nehézségek miatt nem alakulhatott ki Abaújszántón megfelelő sportélet. Kizárólag a labdarúgó szakosztály működött, más sportág nem honosodott meg. A község sportkedvelői kérték felettes szerveiket, hogy találják meg a módját egy olyan sportkör létrehozásának, amelyben a községi fiatalok végre otthonra találnak.

A felsőbb sportszervezetek, valamint a MESZÖV, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Borsod megyei Bizottsága, valamint a Borsod megyei TST képviselőinek támogatásával elhatároztuk, hogy községünkben megalakítjuk a Vörös Meteor Sportkört. Az új sportkörnek már ebben az esztendőben többezer forint támogatást tudnak biztosítani.

A közgyulés tehát kimondta a sportkör átalakulását és 9 tagú vezetőséggel, 3 tagú felülvizsgáló bizottsággal és 5 szakosztállyal megalakult az Abaújszántói Vörös Meteor Sportkör.

Az új sportkörben asztalitenisz, röplabda, atlétikai, labdarúgó és úszó szakosztály kezdte meg működését. A sportkör elnökének nagy lelkesedéssel Kucsmár Imre elvtársat választottuk meg. Új sportkörünk minden bizonnyal egészséges, jó munkát fog végezni.”

1964-ben az Abaújszántói Gimnázium versenyzői is résztvettek a megyei asztalitenisz bajnokságon, amely január 19-én volt Miskolcon a Népkertben.

Ebben az évben úszásoktatásról és vizsgáról adott hírt az ÉM. Dr. Lavotka Istvánné és Pilis Ilona tanárnők oktattak 9-14 éves gyerekeket.

A labdarúgók kiestek a megyei II-ből 1964-ben mégpedig utolsóként...

Helyzetkép megyénk röplabda sportjáról címmel jelent meg írás az ÉM 1965. december 12-i számában. Idézzük a cikkből a Szántóról szóló sorokat: “Az Abaújszántói MG. Technikum is újonc volt ebben a bajnokságban. Ők is sok nehézséggel küzdöttek. Jobb pályát érdemelnének, amit társdalmi munkával meg is tudnának valósítani, ha kellő támogatást kapnának hozzá.”

1966. január 19-én az ÉM a Szerencs járási sport közgyűlésekről írt. A cikk Abaújszántóra vonatkozó része: “Abaújszántón sok bírálatot kapott a régi vezetőség, mert vajmi keveset foglalkozott a fiatalság sportjával. A labdarúgók fegyelmezetlenségét elítélték az új vezetőkről feltétlenül javulást várnak.”

A focicsapat egészen 1972-ig a járásiban szerepelt sőt két éven át: 1968-69-ben még itt sem játszottak. Ebben a két évben szünetelt a labdarúgó szakosztály működése.

1967-ben járási úszóbajnokság volt Szerencsen, ahol az Abaújszántó Szerencs mögött a második helyen végzett.

1970-ben újjászerveződött a helyi sportélet. Erről írt Nyitrai Péter az ÉM 1970. július 19-i számában. Az írás címe: “Egy sportkör felébredt”. A cikkben többek között arról ad hírt az újságíró, hogy rendeződtek a sorok Abaújszántón és március 15-én megalakult a MEDOSZ sportkör. A nevet azonban magtámadta az Állami Gazdaság, így Abaújszántó SE néven szerepelt nyártól a klub. Juhász István sportköri elnök beszámolt a sportkör költségvetéséről. Eszerint az ÁG tízezer, a tanács szintén ennyi, a Petofi MG TSz ötezer, míg az ÁFÉSZ háromezer forinttal járult hozzá az 1970. évi újrakezdéshez.

1970. őszétől versenyszerűen egyelőre csak a labdarúgó szakosztály működött, míg szpartakiád szintén az atlétika és az úszás élt a községben. A gimnázium atlétái remekeltek a tavaszi szerencsi járási versenyen.

1972. őszén - 1964 óta először - ismét a megyei II-ben szerepelt a szántói focicsapat.

1974. nyarán átszervezték a megyei bajnokságot. A megyei I. mögött csupán egyetlen másodosztály maradt megyei I/B néven. Miután az Abaújszántó nem került a megyei II-ben az első nyolc közé, így nem jutott be a megyei I/B-be.

A helyi sportéletet vesézi ki Hajdú Imre az ÉM 1976. február 15-i számában Az írás címe: “Abaújszántói kesergő”.

Homonnay Istvántól először a helyi sport múltjáról érdeklődött a cikk szerzője. Ebből kiderül, hogy 1945 előtt birkózó szakosztály is működött Abaújszántón, noha ennek nincs nyoma a korabeli sajtóban, de más visszaemlékezés sem említi. Tény viszont, hogy itt nevelkedett Tábori László kitűno sokszoros bajnok futó, Encsi István egykori kalapácsveto bajnok és a Csepel, majd a Honvéd labdarúgó kapusa Kiss János is. Ezeket is említi Homonnay István.

A továbbiakban a klub jelenéről írt Hajdu Imre. A labdarúgó csapat a járásiban szerepelt. A vízilabdázók pedig egymás között játszanak.

Nem kedvezett a helyi sportnak a járások összevonása, hiszen Encsre vagy Szerencsre került sok vállalat és intézmény ezzel a sport támogatása is erősen megcsappant.

Pedig az utánpótlással nem lenne gond - így a cikkíró - a szakközépben és a szakmunkásképzőben valamint az általános iskolában összesen kb. 1000 fiatal tanul.

A sportlétesítményeket is górcső alá vonja a cikk. Ebből kiderül: az uszoda inkább strand célokat szolgál és a hideg víz miatt csak május közepétől használható. A középiskola rendelkezik egy füves labdarúgó és egy földes kézilabda pályával, az általános iskola egy-egy kézilabda és kosárlabda pályával. A község egy füves labdarúgópályát tart fenn. A legnagyobb gondként a megfelelo tornaterem, hiányát említik a cikkben. Az iskolák közül egyedül az általánosban van testnevelő szakos tanár. A többi intézményben mérnök tanárok tartják a testnevelési órákat. Például Pintér Sándor, aki a középiskola szükség testnevelője.

Merényi Gyula a nagyközségi tanács elnöke a legnagyobb gondnak az anyagi problémákon kivül a kevés sporthoz értő vezetőt jelölte meg. Továbbá azt, hogy sokan máshol dolgoznak és csak hétvégén járnak haza. A tanács által adott 25 ezer forintot kevésnek tartja ezért kezdeményezi a községben levő üzemek gazdaságok és iskolák vezetőivel az együttműködési lehetőségek megbeszélését.

Újjászervezték a vízilabda csapatot 1980-ban. Ezzel foglalkozott az ÉM 1980 szeptember 11-i cikke. Az írásból kiderűl: dr. Angyalos László ennek a fő szervezoje. A szakmai munkát Hídvégi Sándor irányításával kezdték el. A legnagyobb gondként jelölték meg azt, hogy nem kaptak vízilabdát szinte az egész országban, de szabálykönyvet is csak elvétve lehet szerezni.

“Sportélet Abaújszántón” címmel jelent meg Kolodzey Tamás tollából a szántói sporttal kapcsolatos írás 1984. január 12-én. Ebből kiderül többek között, hogy az ASE akkori elnöke Sotkó János VB titkár volt.

A cikkben a sportköri elnök utal arra, hogy a hatvanas években NB II-es röplabda csapata volt a sportkörnek és megyei I-es kézilabda gárdája. Ezekre utaló adatot azonban sem a megyei sajtóban, sem a különböző évkönyvekben nem lehetett találni. Az viszont stimmel, hogy a hatvanas években Vörös Meteor SK volt a klub neve.

A cikk születése időpontjában csak a labdarúgó szakosztály működött versenyszerűen. A felnőtt, tartalék, serdülő és iskolai csapatban összesen mintegy 150 igazolt focistát említenek. Célként jelölték meg 1984. őszétől a megyei II-be jutást. A sportkör támogatói között említik a tanácsot, az ÁFÉSZ-t, a Fővárosi Kézműipari Vállalat szántói gyáregységét és a Prügyi TSZ helyi üzemét. A cikk szerint a tárgyi feltételek jók: megfelelő az öltöző, a pálya és a felszerelések is átlag fölöttiek. Időszakos szakosztályként működtek ezekben az években: atlétika, kézilabda, asztalitenisz, sakk, teke, sí, vízilabda és az úszás. Kiemelik a cikkben, hogy több helyi üzem segítségével sífelvonót avattak.

1986-ban új vezetés került a sportkör élére. Sotkó János lett az elnök, Soltész Zoltán a szakosztályvezető, valamint Tóth Lajos, Kovács László és Konyecsnyik János is a vezetőség tagja lett.

A labdarúgó csapat 1987. nyaráig a járási bajnokságban kergette a labdát.

Hosszú évek - egészen pontosan 13 év - után újra a labdarúgó megyei II. osztályban játszhatott az Abaújszántó KSE csapata. A szántói foci addigi legnagyobb sikereként megnyerte a csapat a megyei II. osztályú küzdelmeket és fennállása során először a megyei I. osztályba jutott.

A megyei elitben fokozatosan javulva 12., 11. majd 5. helyen zárt a gárda. Az 1991-92-es bajnokságban még az eloző évi 5. helyezésen - ami a szántói futball addigi legnagyobb sikere volt - is messze túltett a csapat: megnyerte a megyei I-es bajnokságot és sporttörténelmet írva az NB III-ba jutott!

Ezen sikeréveket a labdarúgó szakosztályt bemutató fejezetrészben részletesen böngészhetik majd az olvasók. Legyen elég ehelyütt annyi, hogy a legnagyobb ereje ennek a csapatnak az egység volt. Ezt több visszaemlékezésben is elmondják majd a régi sportolók és sportvezetők.

1992. február 6-án közgyűlést tartott az AKSE. A fórumon új elnökséget választottak. A társadalmi elnök dr. Angyalos László, az ügyvezető elnök Tóth Lajos lett. Elnökségi tagokká további négy főt választottak: Kovács László, Pócs András, Erdősi István és Géra Barnabás kapott bizalmat.

Elsősorban anyagi okok miatt az NB III-as “kirándulás” csupán egy évig tartott. A kiesést követoen még négy évig a megyei elitben játszott az AKSE csapata, majd az 1996-97. évi bajnokság után - noha helyezése alapján nem esett ki - nem vállalta a további megyei I-es tagságot. Ennek oka rendkívül egyszerű volt: a főszponzor Soltész Zoltán már nem akarta tovább egyedül a hátán vinni a csapat ügyes-bajos dolgait. A helyi önkormányzat pedig nem akart nagyobb szerepet vállalni a sportkör támogatásából. Ezt a patthelyzetet végül úgy sikerült feloldani, hogy a csapat a megyei II-be lépett vissza. Itt viszont egy év után búcsúra kényszerült és visszajutott oda, ahonnan 1987-ben elindult a sikerek útján: a Körzeti bajnokságba.

Két év után azonban ismét visszatért Soltész Zoltán a csapathoz, így a körzeti bajnokságot megnyerve 2000. nyarán feljutott a szántói együttes a megyei II-be. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ekkor kezdődött a szántói foci második aranykorszaka.

a lap tetejére>>